Madáretetés...

 

A madáretetési szezon hagyományosan az első fagyoktól a tartós felmelegedésig tart. Vagyis február végéig kritikus fontosságú a kinti élelem biztosítása, hiszen ilyenkorra a természetes éléskamrák – a bogyók, az elszáradt kórók magjai – már jórészt kiürültek. A madarak szervezete a tél végére tartalékaik végére ér, a hideg éjszakák túléléséhez pedig rengeteg energiára van szükségük. Ugyanakkor fontos látni a határvonalat: amint beköszönt a március és a tavaszi enyhülés, nyugodtan leállhatunk a mesterséges etetéssel, takarmányozással.

Védjegy...

 

Magyarországon több ezer élelmiszeripari védjegy van érvényben, köztük mintegy ötven tanúsító rendszer. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek az Agrárminisztériumhoz kapcsolódó védjegyek. A hagyományos és tájjellegű termékek eredetét a HÍR védjegy (Hagyományok, Ízek, Régiók) jelzi, míg a KMÉ – Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy a termőföldtől az asztalig tartó, szigorú tanúsítási rendszerrel garantálja a kiváló minőséget. Az állami elismerések közül kiemelkedik a Hungarikum védjegy, amely a magyarság csúcsteljesítményeit azonosítja. A Hungarikumok száma mára elérte a százat, a védjegyhasználók köre pedig folyamatosan bővül.

Lakbérindex...

 

Fiatal gazda pályázat...

 Megjelent a fiatal gazdák indulását támogató új pályázati felhívás a Stratégiai Terv SPP 2023–2027 – 75.1 intervenció keretében, amelynek célja, hogy segítse a fiatal gazdák gazdaságának elindítását, fejlesztését és hosszú távú fenntartását. 

Pályázat kizárólag fiatal gazdák számára érhető el, vagyis olyan természetes személyek vagy cégek pályázhatnak, ahol a gazdaság vezetője legfeljebb 40 éves, rendelkezik megfelelő mezőgazdasági végzettséggel vagy szakmai gyakorlattal, és legfeljebb öt éve alapította vagy vette át a gazdaságot.

A pályázati felhívás szerint a támogatás igényléséhez a gazdának már a kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell a gazdálkodáshoz szükséges minimális termelési alapokkal, ami növénytermesztés esetén legalább 1 hektár területet jelent speciális kultúrák – például gyümölcs, zöldség, szőlő – termesztésénél, illetve legalább 3 hektár mezőgazdasági területet más speciális növények esetében, míg állattenyésztésnél juh- vagy kecsketartás esetén minimum 5 hektár, szarvasmarha-tartásnál legalább 10 hektár mezőgazdasági terület szükséges, méhészeti tevékenység esetén pedig legalább 5, a központi nyilvántartásban szereplő méhcsaláddal kell rendelkezni.

Fontos szabály, hogy ugyanazt a beruházást nem lehet több támogatásból finanszírozni, tehát a pályázati forrás nem kombinálható más EU-s vagy állami támogatással ugyanarra a célra. Szintén alapfeltétel, hogy a pályázónak ne legyen adó-, járulék- vagy egyéb tartozása az állammal szemben, ne álljon csőd- vagy végrehajtási eljárás alatt, és pénzügyi helyzete rendezett legyen. .

A kérelmeket 2026. május 8. és 29. között lehet beadni kizárólag elektronikusan. Rendelkezésre álló keretösszeg 57 millió euró, amely 570 nyertes pályázatra elegendő.

Lakásárindex...

 

Metszés ütemezése...

 1. Alma és körte: Ezek a gyümölcsfák bírják a hideget, így a metszést is korábban kezdheted. Általában február végén, március elején már bátran nekieshetsz. Ha azonban erős mínuszok vannak, várj egy kicsit!

2. Csonthéjasok (szilva, barack, meggy, cseresznye): Ezek érzékenyebbek a fagykárra, ezért később metszd őket, amikor már enyhébb az idő – március közepe, vége a legalkalmasabb. A barack különösen hálás lesz, ha csak a fagyok elmúltával nyúlsz hozzá!

3. Dió: A dió metszésével is érdemes kivárni, ugyanis a sebek lassan gyógyulnak, és könnyen fertőződhetnek. Csak a tavasz közeledtével, szinte rügyfakadás előtt vágj bele!

4. Bogyósok (ribizli, egres, málna): Ezeket szintén később, március végén, április elején célszerű metszeni, amikor már tényleg tavasz van.

Hungarikumok...

 

Új elemekkel gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár: a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a tepertős pogácsa, valamint a vecsési savanyú káposzta, míg a Magyar Értéktár két új elemmel bővült – jelentette be Nagy István agrárminiszter.